Szarvasi Szakorvosi Egészségügyi Szolgáltató Kft.

Miért fontos a laikus újraélesztés?
Az emberi szervezet köztudottan igen érzékeny az oxigénhiányra. A keringés leállása szinte teljes egészében meggátolja sejtjeink oxigénellátását. Az oxigénhiányra agyunk különösen érzékeny, becslések szerint 4-5 percnél többet már nem képes károsodás nélkül elviselni. Ennyi idő alatt természetesen a legtöbb helyen megoldhatatlan, hogy szaksegítség (mentő, egészségügyi személyzet) érkezzen, ezért kap egyre inkább jelentős hangsúlyt az alapfokú újraélesztés (Basic Life Support - BLS). A BLS mindenki számára könnyen elsajátítható eszköz nélküli beavatkozás. Számos szakmai statisztika bizonyítja, hogy a mentők, illetve egészségügyi dolgozók által végzett sikeres újraélesztések jelentős százalékában laikus kezdte el a keringés hiányának pótlását. Ennek értelmében az alapszintű újraélesztés megfelelően pótolja a keringést és a légzést, amíg a kiérkező mentők meg nem kezdik az emeltszintű újraélesztést (Advanced Life Support - ALS). Ekkor az újraélesztés kiterjesztetté válik, mely azt jelenti, hogy EKG-defibrillátor áll rendelkezésre, valamint eszközös légútbiztosítás és gyógyszerek adása történik.

Újraélesztés lépésről lépésre
0. lépés - Győződjön meg, hogy nem áll-e fenn olyan körülmény, amely az Ön testi épségét veszélyezteti, csak teljes biztonságban kezdjen a betegvizsgálathoz!

1. lépés - Vizsgálja a beteg reakciókészségét, szólítsa meg, óvatosan rázza meg! Ha semmilyen reakciót nem észlel, haladéktalanul kiáltson segítségért!

2. lépés - Vizsgálja meg a beteg légzését! Fejét oldalra fordítva helyezze a sérült orra elé fülét úgy, hogy szemével lássa a mellkas mozgását, fülével hallja és érezze az orrból áramló levegőt! A vizsgálatot kb. 10 másodpercig végezze, ez alatt legalább két légvétellel kell számolni.

Kielégítő légzés mellett a keringés is nagy valószínűséggel megfelelő, a reakcióképtelenség azonban eszméletlenségre utal. Ennek első megoldása a légutak szabadon tartását jelenti, mely megakadályozza a fulladást. Az ilyen beteghez mentőt kell hívni.

Amennyiben nincs a betegnek légzése, akkor feltehetően keringése sincs, azonnal hívjon, vagy optimális esetben hívasson mentőt és kezdje el az újraélesztést!

A keringés pótlása
Az újraélesztést (reanimáció) mellkas kompresszióval kezdjük. A sérült mellé térdelünk, kb. a mellkassal egy vonalba. Tenyerünk alsó részét a mellkas középvonalába, kb. a férfi mellbimbók magasságában a mellkasra helyezzük. A kompressziót az egymásra helyezett tenyerek kéztői része közvetítse. A lenyomás mélysége igazodjon a mellkas ellenállásához, kb. 4-5 cm mély, illetve a mellkas kb. egyharmadnyi része (ezt az egyharmadnyi mélységet alkalmazzuk majd csecsemőknél és gyerekeknél is). Egymás után 30 lenyomást végzünk, megközelítőleg 100 lenyomás/perc frekvenciával. Minden lenyomást követően engedjük a mellkast teljesen felemelkedni úgy, hogy kezünket ne vegyük le róla.

A mellkas kompressziót segítheti:

* ha a beteg szilárd talajon fekszik;
* karunkat a talajra merőleges, mindig nyújtott állapotban van;
* a karok által közvetített erő csak a fent leírt kis területre korlátozódik;
* a hangos számolás legtöbbször segít.

A légzés pótlása
A harminc kompresszió után két befúvás következik. A nemzetközi és az európai ajánlások a szájból-szájba lélegeztetést javasolják, hazánkban mégis inkább a szájból orrba lélegeztetés terjedt el. Hatékonyság tekintetében a két módszer közt nincs bizonyítható eltérés. Mindkét eljárás első lépése a fej hátrahajtása (hátraszegése), ezzel a légutak felszabadítása.

Szájból szájba lélegeztetés esetén hátrahajtott fej mellett a sérült orrlyukait befogjuk, normál légvételt követően ajkainkat ajkaihoz illesztjük a lehető legszorosabban, majd normál ütemben befújjuk a levegőt. A befúvást követően fejünket oldalra, a törzs felé fordítjuk, figyeljük a mellkas süllyedését, illetve friss levegőt veszünk.

Szájból orrba lélegeztetés során hátrahajtott fej mellett a sérült állát fogva száját zárjuk, majd normál légvételt követően orrát szánkba véve normál ütembe befújjuk a levegőt. A befúvást követően fejünket oldalra, a törzs felé fordítjuk, figyeljük a mellkas süllyedését, illetve friss levegőt veszünk.

A befúvásos lélegeztetésnél ügyeljünk arra, hogy:

* normál légvételnyi (kb. fél liter) levegőt fújjunk be (felnőtt esetén);
* normál frekvenciában, úgy, ahogy nyugodt állapotban vesszük a levegőt, kb. 16/perc;
* mindig oldalról vegyünk friss levegőt, ne a beteg által kilélegzettet szívjuk be ismét;

A fent leírtakat 30:2 arányban, azaz 30 kompresszió - 2 befúvás szerint addig végezzük, amíg vissza nem tér a beteg légzése, a mentő ki nem érkezik, illetve ki nem merülünk. Az újraélesztés komoly fizikai megterhelést jelent ezért energiánkat osszuk be!
Előfordulhat, hogy a lélegeztetést egyéb okokból, pl. arcsérülés, nem tudjuk hatékonyan végezni. Ilyen esetben legalább a mellkas kompresszió történjen meg. De hangsúlyozzuk, hogy a jelenlegi nemzetközi ajánlás minden egyéb elterjedt hírrel ellentétben, mely szerint csak komprimálni kell, mind a mellkas kompressziót, mind a lélegeztetést fontosnak tartja.

A sikeres újraélesztés titkai
Az újraélesztés sikerét a gyors felismerés, hamar megkezdett újraélesztés, illetve a haladéktalanul rendelkezésre álló defibrillátor készülék jelenti. Ugyanis a leggyakoribb keringés-megállási forma, az ún. kamrafibrilláció. Kamrafibrilláció során a szívkamrák falában lévő izmok működése zavart szenved, így kamrai ritmuszavar alakul ki.

Az Országos Mentőszolgálat orvos nélküli mentőautói közül jelenleg közel 200 mentőkocsi van felszerelve félautomata defibrillátorral, de a fővárosi tűzoltóság egyes gépkocsijain is megtalálható a készülék.
Társadalmi kezdeményezés született, hogy félautomata defibrillátorral szereljék fel a nagyobb forgalmú helyeket, pl. tömegközlekedési eszközöket, önkormányzati hivatalokat, bevásárlóközpontokat, vasútállomásokat, rendezvény-helyszíneket. Elképzelések szerint a gépjárművezetői egészségügyi vizsga tananyagába illeszkedne a félautomata defibrillátor használatának elmélete és gyakorlata is.
Fontos tudnivaló, hogy a defibrillátor használatához nélkülözhetetlen bizonyos szintű elsősegélynyújtói és újraélesztési ismeret.

Hogyan működik a félautomata defibrillátor?
A kamrai ritmuszavar néhány percen belül leadott elektromos ütéssel megszüntethető. A félautomata defibrillátor meghatározott erejű (200-360 J) és lefutású elektromos ütést ad, amely egy külső egyidejű repolarizációnak felel meg. Célja, hogy az ütést követő ún. elektromos csendben a szív saját ingerületvezető rendszere aktiválódjon, és beinduljon a normál ingerképzés. Ennek sikeréhez nagy mennyiségű foszfát szükséges, melynek mennyisége a kamrafibrilláció alatt igen gyorsan fogy, tehát az idő múlásával gyorsan csökken a defibrillálhatóság esélye is.

Hogyan használjuk a félautomata defibrillátort?
A készülék bekapcsolását követően a műszer hangutasításokban ismerteti a szükséges teendőket. Először az elektródák felhelyezésére szólít fel, a megfelelő hely az elektródákon lévő rajzon látható, a felhelyezést az öntapadó felület biztosítja. A két elektróda között megy az elektromos impulzus, ezért azokat úgy kell elhelyezni, hogy minél nagyobb mértékben érintse a szív izomzatát.. Az egyik elektróda a mellkas jobb oldalára a szegycsont mellé kerül, a másikat a bal oldalra a szívcsúcs alá kell helyezni. (Megjegyzés: a legjobb megoldás az lenne, ha a mellkas bal felének hátuljára és első felszínére tehetnénk az elektródákat, de ez egy földön fekvő, ruházattal bíró betegnél nem kivitelezhető.)
A következő lépésben az elektródák csatlakoztatására szólít fel, majd ún. analízist végez a készülék, amely során a beteg ritmuszavarát vizsgálja. Az analízis során nagyon fontos, hogy senki ne érjen a beteghez, mert ez zavarja az értékelést, erre hangutasítást is kapunk!

Az analízis függvényében a készülék javasolja vagy nem javasolja a sokk, azaz a defibrilláció leadását. Amennyiben javasolt a sokk, az utasításnak megfelelően nyomjuk meg "sokk" gombot (piros). Kamrafibrilláció esetén a félautomata defibrillátor - az érvényes protokollnak megfelelően - egy sokk leadását végzi.
A sokk leadását követően, ha egyértelműen nem tért vissza a keringés, meg kell kezdenünk az újraélesztést. A készülék méri az időt és 2 perc elteltével ismét analízist végez.

Amennyiben nem javasolt a sokk, akkor azonnal újraélesztést kell kezdenünk 2 percig.

Fontos tehát, hogy a készülék önmagában nem tesz csodát. Arra alkalmas, hogy a leggyakoribb keringés megállási forma, a kamrafibrilláció esetén elektromos ütés leadására képes, melynek következtében esély van a spontán keringés visszatérésére. Amennyiben ez nem sikerült, illetve nem kamrafibrilláció áll a keringés leállása mögött, akkor 2 percig újraélesztést kell végeznünk.

A Szarvasi Szakorvosi Kft. 500.000 Ft összegben pályázatott nyújtott be 1 db defibrillátor készülék beszerzéséhez, melyben vállalta a Szarvas Vasút u. 46-48. szám alatt életmentő pont létrehozását, valamint 15 laikus személy kiképzését a készülék használatára. Nyertes pályázat esetén, az Ápolási Intézet telephelyén fog megvalósulni Szarvason az első életmentő pont, mely napi 24 órában áll a lakosság rendelkezésére.

Mit tesznek a kiérkező mentők?
A betegek ellátása számtalan körülménytől függ. Az alábbi tennivalók csak nagy általánosságban igazak, ezektől jelentős mértékben eltérő ellátás is indokolt lehet: Az Országos Mentőszolgálat eset és rohamkocsijaiban ún. manuális defibrillátor található. Ez azt jelenti, hogy a mentőegység orvosa, mentőtisztje a betegről készített EKG alapján maga dönti el, hogy szükséges-e a defibrilláció. A sokk leadása szintén saját döntéssel történik, ún. defibrillátor lapátok segítségével, melyet kézzel kell a mellkasra nyomni.
Ezen készülékek, a defibrilláláson felül, alkalmasak a lapátokon keresztül gyors EKG diagnózisra, valamint az újraélesztésen felül egyes ritmuszavarok normál ritmusra történő visszaváltására (kardioverzió) is.